Természettudományi nézet


Története[ szerkesztés ] Az ókorban a csillagászat volt az első természettudomány, ami vallási és társadalmi szükségletek mentén Mezopotámiában alakult ki. Leíró, rendszerező tudomány volt egzakt törvények nélkül.

természettudományi nézet

Ebbe a korba tehetjük a technika fejlődése következtében a mérnöki tudományok és az építészet kezdeteit is. Az ókori görögök alkották meg mai tudásunk szerint az első egzakt törvényeket.

Ők a még mindig egységes természettudományt a görög természet φύσις szóból fizikának hívták, ami a filozófiával szorosan összefonódva fejlődött.

természettudományi nézet

Arkhimédész és Arisztotelész nevét érdemes megemlíteni, utóbbi mintegy összegezte az ókori görög fizikát. A középkorban Arisztotelész tanai határozták meg a természettudományt, mellette a rokon tárgyú, körömvirág látása nem tudományos szemléletű alkímia és asztrológia virágzott.

természettudományi nézet

Előbbinek mégis fontos szerepe volt a fizikából először kiváló társtudomány, a kémia módszereinek kialakulásában. A természettudományok kelléktára[ szerkesztés ] Filozófialogika A természettudományok művelése ezen természettudományi nézet ismerete nélkül lehetetlen.

természettudományi nézet

Ezek az eszközök — mint egyfajta váz — fogják össze az egyes természettudományokat, azok eredményeit. A matematika írja le a természetet. A filozófia elvi kérdésekkel, a természettudományi nézet útjával foglalkozik, ezen belül a logika a helyes gondolkodás folyamatát mutatja be.

természettudományi nézet

Segédtudománynak sem a matematika, sem a filozófia nem határolható be, mert önállóan is tudományt alkotnak. Ha kategorizálni kell őket, a matematikát általában a természettudományok közé, a filozófiát pedig a társadalomtudományok közé szokás sorolni. A természettudományok osztályozása[ szerkesztés ].

természettudományi nézet