Táblázat a 2020 jövőképhez. Tervvéleményezés | Kerékpáelabe2001.hu


Az erdélyi magyarok geopolitikaigeostratégiai helyzete és jövőképe a Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tervvéleményezés 2020

Összefoglalás Az erdélyi magyarok geopolitikai elemzése szervesen összefügg történelmi múltjával és jelenével, valamint földrajzi stratégiai elhelyezkedésével.

Igazi kihívás megjósolni, milyen módon sikerül ennek a térségnek kihasználni földrajzi táblázat a 2020 jövőképhez politikai stratégiai helyzetét, és győzteseivé táblázat a 2020 jövőképhez a globalizálódó világnak. Az elmúlt évtizedekben a tudományos szakmai viták során egyértelművé vált, hogy a világ globalizációs folyamatában felértékelődött a területi elhelyezkedés.

Jelen tanulmány célja Erdély földrajzi, történelmi, demográfiai, közgazdasági és jogi keresztmetszetének elkészítése, kitérve a statisztikai régiók eltérő jellemvonásaira, a tömbben vagy táblázat a 2020 jövőképhez élő magyarlakta területek önkormányzatainak költségvetési lehetőségeire, az elemzett adatok alapján egy jövőkép felvázolása, amely lehetőséget biztosíthat az adottságok, erőforrások és stratégiai pozíció kihasználásának konszolidálásához.

It is a real challenge to predict how this region will be able to take advantage of its strategic geographical and political status and come out as a winner in the globalized world. In the course of the scientific debates of the past few decades, it has become obvious that geographical location has been appreciating in the process of globalisation.

The aims of the study include giving a cross-sectional view of Transylvania's geographical, historical, demographic, economic and legal situation, with special focus on the characteristic differences between territorial units and on the budget resources available for local governments in the areas inhabited by Hungarian ethnic groups, and, based on the analysed data, outlining a future vision that could offer the possibility to consolidate use of the resources and the strategic position.

Tágabb táblázat a 2020 jövőképhez pedig Erdélyhez tartozik a Máramaros és a Bánság is.

A hazai cukorrépatermelés jövőképe

De tekinthetjük a történeti statisztika vagy történeti szociológia szempontjából Csetri—Imreh,belső Erdély, Partium, székely és szász székek, Nyugat-Erdély, Máramaros és a Bánság adóösszeírásainak megfelelően Csetri—Imreh, Az előző szempontokat is figyelembe véve, a jelenkornak megfelelő, általánosan elfogadott szabályrendszer alapján tűnik 3 fokú látáségés Erdély földrajzi-politikai határait meghúzni.

Az Európai Unió által kidolgozott, a statisztikai célú területi egységek lajstromának 1 megfelelően, a geopolitikai szempontból, Erdély körülhatárolásához a NUTS osztályozást vettük alapul. Erdély demográfiai adatai Táblázat a 2020 jövőképhez erdélyi magyarok geopolitikai helyzetének értelmezéséhez az általános romániai helyzetből szükséges kiindulni, valamint hasznos a Magyarországgal kapcsolatos adatokkal való összehasonlítás.

A demográfiai adatok alaposabb elemzése megköveteli, hogy ne csak az elmúlt húsz év népszámlálásaira szorítkozzunk, hanem az elemzést kiterjesszük az utóbbi hetven év alatt bekövetkezett változásokra is 1. A második világháború után megkezdődött a lakosság gyarapodása, és ez nagyjából jellemző volt mindkét országra az es politikai fordulatig.

Azonban Magyarországon és Erdélyben a magyar lakosság száma már a fordulat előtt elkezdett csökkenni. Azóta folyamatosan apad a lakosság mindkét országban, illetve Erdélyben is, figyelembe véve a A legutóbbi, es hivatalos népszámlálási adatok alapján, a legnagyobb magyar nemzetiségű lakossággal rendelkező erdélyi települések a következők voltak, abszolút számokban és a település összlakosságához mért arányában 2. Erdély regionális felosztása Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság helyzetét jobban megismerhessük, lényeges földrajzi szempontból figyelembe venni az egyes fejlesztési régiók sajátosságait, eltérő történelmi fejlődésüket, valamint a magyar lakosság urbanizációs koncentrációját, elsősorban a városokra összpontosítva.

Romániában ben nyolc fejlesztési régiót jelöltek ki, 5 ezen belül három régió alkotja Erdélyt, a NUTS2 szintű területi besorolás szerint.

hányféle nézőpont

Azonban az újonnan kialakított régiók központjainak kijelölésénél csak részben vették figyelembe az egyes városok I. Így például a Központi régió központja nem Brassó, hanem Gyulafehérvár lett, ezzel szemben az Északnyugati régióban Kolozsvárt, illetve a Nyugati régióban Temesvárt jelölték ki. Románia kormánya ban 6 meghatározta azokat a városokat, amelyek kiemelten és elsődlegesen részesülnek fejlesztésekből az uniós és országos finanszírozású programok keretében.

A jogszabály két kategóriát különböztet meg: fejlesztési pólus, idetartozik Brassó, Kolozsvár és Temesvár, valamint városi fejlesztési pólus, idetartozik Erdélyből Arad, Nagybánya, Déva, Nagyvárad, Szatmár, Nagyszeben és Marosvásárhely. A —as programozási időszakban megmaradt a fejlesztési pólus besorolása, viszont a városi fejlesztési pólushoz minden megyeszékhely bekerült, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy is.

Az erdélyi magyarok geopolitikaigeostratégiai helyzete és jövőképe a 21. században

A Románia területi beosztását szabályozó törvényben 7 a fentiektől némileg eltérő osztályozás található. Az erdélyi nagyvárosok közül az I. Tehát Nagyvárad bekerült a kiemelt városok kategóriájába.

  • A hazai cukorrépatermelés jövőképe - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
  • Elmű áramszünet bejelentés

A lakosságszámra vonatkozó feltétel még nem teljesült, amely legalább ezer lélekszámban határozza meg az alsó határt. Tekintetbe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat és a potenciált, Marosvásárhely I.

A fenti táblázat a 2020 jövőképhez elemzéséből kitűnik, hogy nem feltétlenül vannak összhangban a fejlesztési régiók és azok központjai, a fejlesztési pólusokként meghatározott városok mint a régiók elsődleges gazdasági motorjai, és mint ilyen prioritásként részesülnek fejlesztési forrásokból, valamint a területi beosztás szerinti osztályozást meghatározó jogszabályok.

Példaként említhető Táblázat a 2020 jövőképhez, amely noha I. A másik példa lehet Marosvásárhely, amely rendelkezik az I. Erdély infrastruktúra-hálózata Romániában összesen km hosszú úthálózat létezik, amelyből ,9 km autópálya, 15 km országos jelentőségű út.

Tervezik egy másik, Erdélyt Moldvával összekötő autópálya megépítését is Marosvásárhely—Jászvásár.

  • Apple iPhone SE () - életképes alternatíva - Mobilarena Okostelefon teszt
  • Az erdélyi magyarok geopolitikaigeostratégiai helyzete és jövőképe a században

Az építés alatt álló autópálya-szakaszok figyelembevételével, a tervek szerint re Romániában összesen km autópálya épül meg. Románia vasúti hálózata 20 km hosszú, az Európai Unióban a hetedik legnagyobb hálózattal rendelkező ország. Erdélyt átszeli a legfontosabb vasúti fővonal, amely összeköti Brassót Araddal, majd Lökösházánál kapcsolódik a magyarországi vasúthálózathoz. Romániában jelenleg 16 nemzetközi repülőtér működik, és a tervek szerint A jelenleg működő nemzetközi repülőterek fele Erdélyben található: Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyszeben és Temesvár rendelkezik légikikötővel.

antihisztaminok és látás

Erdély három fejlesztési régiójának gazdasági elemzése A Központi régió, Maros megye, Marosvásárhely gazdasági elemzése A három NUTS2 besorolás szerinti régió szintjén, vagyis az Északnyugati, Központi és Nyugati régióban található megyék közül azokat a megyéket választottam ki, ahol a megyeszékhelyen a legnagyobb magyar közösség él.

Ugyanakkor Marosvásárhely nemcsak a Központi régió, illetve Székelyföld legnagyobb lélekszámú települése, hanem Erdélynek is, ezért indokolt a gazdasági helyzetének alaposabb vizsgálata.

rövidlátás szürkehályog után

Ahhoz, hogy minél teljesebb képet kapjunk a jelenlegi helyzetről, indokoltnak látszott a városok mellett a nagyvárosi övezeteket is bevonni az elemzésbe, hiszen az erdélyi városok fejlődési perspektívái elképzelhetetlenek a peremtelepülésekkel közösen kigondolt, integrált, urbanisztikai fejlesztési tervek nélkül. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a régió meghatározó gazdasági központjait magukban foglaló megyeközpontok területileg erősen korlátoltak, a magasan kihasznált területek pedig a telekárakat jelentősen megemelték.

A gazdasági fejlesztésre alkalmas telkek hiánya és az olcsóbb lakhatási lehetőségek következtében megnőtt a peremtelepülések szerepe.

Az új ipari parkok jelentős része a megyeszékhely határain kívül helyezkedik el Táblázat látás körökkel, — Romániában a hatályos jogszabály metropoliszövezetekről rendelkezik, mint olyan várostér, amelyet az önkormányzatok önkéntes táblázat a 2020 jövőképhez által megalapított egyesület hoz létre, ezen egységek és döntéshozatali tényezők komplementaritásának megerősítése céljából. Marosvásárhely közigazgatási területe 49,30 km2, a Nagyvárosi övezeté pedig ,29 km2.

A három erdélyi statisztikai régió egy-egy megyei önkormányzata, megyei jogú városa és a körülötte szerveződő nagyvárosi övezet gazdasági teljesítményét mutatják be a következő ábrák.

Az elemzés kitér a megyék éves költségvetési bevételeire, azon belül pedig a megyeszékhelyek, a nagyvárosi övezetben található települések kumulált bevételeire, valamint a megyei önkormányzatok bevételeire is.

Az Északnyugati régió, Kolozs megye, Kolozsvár gazdasági elemzése Az Északnyugati régióban található megyék közül Kolozs megyében, illetve a megyeszékhelyen, Kolozsváron él a legnagyobb magyar közösség. Tehát Erdélyben, Marosvásárhely után, Kolozsváron él a második legnagyobb magyar közösség.

a 3. látás sok vagy kevés

A Nyugati régió, Temes megye, Temesvár gazdasági elemzése A Nyugati régióban található megyék közül Temes megyében, illetve a megyeszékhelyen, Temesváron él a legnagyobb magyar közösség. Temesvár a Nyugati régió összlakosságát tekintve is a legnagyobb település, ezáltal megelőzve a régió másik nagy megyeközpontját, Aradot összlakosságból 15 fő magyar nemzetiségű.

Temesvár Nagyvárosi övezetéhez, a megyeszékhely Temesváron kívül, még egy város és 26 község tartozik. Az es kiindulási évhez képest a megyeszékhelyek költségvetési bevétele az ötszörösére növekedett, és folyamatosan növekedő tendenciát mutatott ig Marosvásárhelyen és Temesváron, illetve ig Kolozsváron, ezután ben csak Marosvásárhelyen növekedtek a bevételek, majd ban mindhárom városban jelentős csökkenést regisztráltak.

Hasonló tendenciát mutatnak a nagyvárosi övezethez tartozó önkormányzatok kumulált költségvetési bevételei.

Bérek és járulékok 2020

A három megye összehasonlító elemzése A három megye költségvetési bevételei esetében is elmondható, hogy a A költségvetési bevételek folyamatosan növekvő tendenciát mutattak, Maros megyében ig, Kolozs és Temes megyében ig, majd Maros megye újból növelte bevételeit ben, majd ban mindhárom önkormányzat bevételei jelentősen csökkentek.

Összegzés és következtetések A fejlesztési régiókon belül azok a megyeszékhelyek részesülnek jelentősebb vissza nem térítendő forrásokból, amelyek országos jelentőségű fejlesztési pólusok, és I.

Noha a költségvetési bevételi források egy lakosra vetítve nem mutatnak jelentős különbségeket a három megye és város között, figyelembe véve az összes bevételt, és táblázat a 2020 jövőképhez számolva, a két nagyobb város, Kolozsvár és Temesvár legalább kétszeres nagyságú forrással gazdálkodik, mint Marosvásárhely. Azok a városok, ahol arányaiban magasabb a magyar lakosság száma, a település nagysága szerint inkább a kisebb erdélyi településekhez tartoznak a többi megyeszékhelyhez viszonyítva.

A társulási lehetőségek, elsősorban a nagyvárosi övezethez tartozó önkormányzatokkal való szorosabb együttműködés, elősegíthetik a nagyobb lakosságkoncentrációt, illetve a nagyobb költségvetési és pályázati források bevonásának lehetőségét. Ez az együttműködés megvalósulhat egyesületi formában is, az új regionális Operatív Programon belül például az országos jelentőségű pólusokat arra kényszerítik, hogy ilyen dimenzióban gondolkodjanak, és integrált településfejlesztési terveiket metropolisszintű térségre tervezzék.

Noha az es változásokat követően inkább arra volt példa, hogy kisebb települések kiváltak, táblázat a 2020 jövőképhez elmúlt években már más jellegű együttműködéssel is kísérleteztek, mégpedig két település egyesülésével területi-közigazgatási szempontból, kölcsönös előnyök reményében. Ebben az esetben a javaslatról mindkét település lakossága népszavazáson dönt, mely akkor sikeres, ha mindkét településen a lakosság többsége egyetért a javaslattal.

Ilyen próbálkozás történt ben, hogy Nagyvárad egyesüljön a szomszédságában található Váradszentmártonnal, azonban a kezdeményezés elbukott az érvénytelen referendum miatt.

Elmű áramszünet bejelentés Megújul E.

Az elmúlt időben nem csupán a megyeszékhelyek és a nagyvárosi övezetek gondolkoztak szorosabb együttműködésben, hanem az egymás szomszédságában található nagyvárosok is, ilyen például ben Temesvár és Arad együttműködése, vagy ban Erdély négy kimagasló gazdasági teljesítményű városának szövetsége, Temesvár, Arad, Nagyvárad és Kolozsvár együttműködése a Nyugati Szövetségben. Ugyancsak ban, elsősorban a turizmus fellendítése érdekében, Brassó, Bukarest és Konstanca fogott össze egy ún.

Fejlesztési Tengelyben. A vállalkozóbarát intézkedések, a kutatás-fejlesztési projektek támogatására irányuló kezdeményezések, a különböző pályázati kiírások és a befektetéseket elősegítő kedvezmények biztosítása mind hozzájárulhat egy-egy metropoliszövezet gazdasági térnyeréséhez. Egész Romániában így az erdélyi nagyvárosoknak több lehetőségük van új munkaerőt toborozni, elsősorban a nagyvárosok közvetlen környezetéből, a környező megyékből előnyösebb lakhatási és karrierfejlődési lehetőségek biztosításával.

Emellett hatalmas több millióra tehető potenciál rejlik az ideiglenesen vagy tartósan külföldön munkát vállaló, külföldön tanuló vagy gyakorlatát teljesítő állampolgárok hazacsalogatásában. Jegyzetek 1. A