Tanulási nézet


A tanulásra vonatkozó tudományos nézetek fejlődése A tanulási tanulási nézet szakaszolása a didaktika nagy átalakulásaihoz kötődik az itt tanulási nézet elemzésben, miközben felhasználjuk a pszichológia és az ismeretelméletek által feltárt gazdag ismeretrendszert. Élesen megkülönböztetjük egymástól az ókor és középkor pedagógiai gondolkodását jellemző ismeretátadást, az empirizmus kialakulásával párhuzamosan megjelenő szemléltetés pedagógiáját, az elsősorban a reformpedagógiai mozgalmak által inspirált cselekvés pedagógiáját s tanulási nézet napjainkban formálódó konstruktivizmust.

Elemzésünk nagymértékben épít Hans Aebli leírásáraamelyben részletes elemzését adja az itt is leírt első három didaktikai rendszernek. A tanulásról alkotott felfogás az ókorban és a középkorban Az első paradigma, amely az ókorban és a középkor legnagyobb részében jellemzi a pedagógiai gondolkodók tanulásfelfogását, valójában nagyon közel áll egy köznapi felfogáshoz.

Ez nem más, mint a tanulásnak mások által már feldolgozott ismeretek elsajátításával történő azonosítása. Az ismeretek forrása tehát már egy feldolgozási folyamat eredménye, a tanuló ember nem közvetlenül a tanulás valóságos tárgyával kerül kapcsolatba.

Tanuló nézet - KRÉTA Elektronikus napló - KRÉTA Tudásbázis

E felfogáshoz elsősorban olyan didaktika kapcsolódik, amely élőszóban előadott vagy olvasott ismeretek sokszor szó szerinti tanulási nézet, majd visszaadására épül. E tanulási paradigma egyáltalán nem veszett az idők homályába. A kívülről való megtanulás mint helyteleníthető, magolásként leírható módszer ma is létezik a pedagógiai gyakorlatban. De a megfelelő helyen, a megfelelő körülmények között a szövegek megtanulása, a memoriter fontos szerepet is játszhat. Ilyen például a versek vagy a matematikai definíciók megtanulása.

Minden ilyen esetben igaz azonban, hogy a kívülről való megtanulás csak akkor hatékony és indokolt, ha valamifajta értelmes feldolgozás, megértés előzte meg.

A mások által már feldolgozott ismereteknek leírt vagy élő szóban előadott szövegekből való megtanulása, feldolgozása egyáltalán nem hiányozhat még a legmodernebbnek tekintett tanuláselméleti elképzelésekből sem. A tudás megszerzésének egyik útja ez, bárhogyan gondolkodunk is egyébként a tanulásról, igaz, más elképzelések inkább a feldolgozást, az értelmezést, a meglévő tudás keretei közötti a különböző tényezők hatása a látásra hangsúlyozzák, ahogy ezt a későbbiekben mi is megmutatjuk.

E tanulási paradigmán belül a deduktív folyamatok játsszák a fő szerepet. A tanulás kiindulópontjai jól megformált tudásrendszerek, például a görög filozófia, a római jog, a tanulási nézet kánonok.

tanulási nézet

A tanulás elsősorban arra irányul, hogy e tudásrendszerekhez tartozó szövegeket, az érvelés logikáját, a kötött gondolkodási és nyelvi formákat sajátítsák el a tanulók. A kreativitás ebben a felfogásban diszfunkcionális, hiszen rontja az abszolút értéknek tekintett pontos visszaadást. Ne értékeljük azonban negatívan ezt a tanulásparadigmát! Túl azon, hogy fontos értékeket hozott létre az oktatásban memoriter, érvelés, formális logika, a tudás tisztelete stb.

A nagy tanulási nézet terjeszthető könyvek megjelenése előtt ez a paradigma különösen adaptív volt, hiszen csak ez biztosíthatta a világra vonatkozó általános tudásnak és a tudás feldolgozásával kapcsolatos képességeknek egyik generációról a másikra való átadását.

Éppen ezért meg kell vizsgálnunk e filozófiai irányzat kialakulásának körülményeit, fő mondanivalóját. Az empirizmus ismeretelmélete Az empirizmus gondolatvilága talán egyidős az emberi gondolkodással, mégis egységes tanulási nézet az első tudományos igényű kifejtése a 17— Az empirizmus lényege az a gondolat, hogy az emberi ismeretszerzés nem más, mint az embert körülvevő valóságból származó információk elsősorban érzékszervek útján történő befogadása.

Az empirizmus gondolkodásmódja szerint az ember a valóság egyszerű tényeit felhalmozza magában, ezek szükségszerűen kikényszerítik az összefüggések észrevételét, aminek eredménye általánosítás, absztrakció lesz.

Kialakulnak a valóság viszonyait tükröző fogalmaink, amelyek további általánosítások eredményeként az elvont törvények felismeréséhez vezetnek. Ez a gondolkodásmód az ismeret igazságának kritériumaként az empirikus, gyakorlati megerősítést nevezi meg. Az empirizmus logikája induktív, amenynyiben a megismerést az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé, az egyestől az általános felé, a konkréttól az absztrakt felé haladónak tekinti.

tanulási nézet

NÉZD MEG MINDEN NAP ÉS MEGVÁLTOZIK AZ ÉLETED – Denzel Washington motivációs beszéd

Az induktív-empirikus szemlélet a mai napig fontos szerepet játszik a tudományos gondolkodásban, paradigmák, tudományos metodológiák épülnek rá. A rendszer belső gyengeségét, vagyis az induktív logika matematikai tarthatatlanságát nem lehet néhány konkrét esetből azt állítani, hogy minden esetben igaz egy kijelentés különösen a A szemléletmód rendkívül formalizált kifejtései azonban rendre kudarcot vallottak, s a megismerés egyoldalúan empirista szemléletének mély válságát okozták.

Forrai—Szegedi, ; Laki, Tudományos forradalom zajlik tanulási nézet, amikor Comenius felépíti szenzualista pedagógiáját, s annak középpontjába a szemléltetést állítja. A szemléltetés azonban itt nemcsak egyszerűen egy módszer, hanem tanulási nézet ismeretszerzés alapvető elve is. A szemléltetés arra való, hogy lehetővé tegye a növendék számára a találkozást a valóságos világgal s nem csak egy mások által már feldolgozott, közvetített ismeretrendszerrel.

tanulási nézet

Tanulási nézet gyermekre érzékszervein keresztül közvetlenül kell hogy hasson a külvilág. A tanító dolga, hogy minél gazdagabban, minél teljesebben mutassa be ezt a világot pedagógiailag feldolgozott módon, betartva bizonyos szabályokat, például a fokozatosság követelményét.

A szemléltetés pedagógiája rendkívül hatékony paradigma volt tanulási nézet oktatás történetében. Az ismeretelmélet jelentős forradalma, a pedagógia átalakulási folyamatai következetesen vezettek a gyermekkép radikális átfogalmazásához. Szabolcs, Fontossá válik a gyermek fejlettsége, a fejlődési folyamat, maga a gyermekkor, annak a felnőttek világától eltérő sajátosságai.

A szemléltetés pedagógiája esetében is sok pozitív és negatív példát sorolhatunk a mai oktatásból. Minden olyan esetben, amelyben a gyermek passzív módon szemléli csak a bemutatást, a szemléltetést, káros lehet e gondolkodásmód követése. Akkor is problematikus a szemléltetés alkalmazása, ha mód nyílna a gyermekek önálló cselekvésére, egy aktívabb látásélességi tényezők és elsajátítási folyamat kialakítására, a pedagógus azonban megmarad a tanári szemléltetésnél.

Ugyanakkor számtalan esetben indokolt a szemléltetés, nagyon gyakran azért, mert cselekedtetéssel az adott téma nem feldolgozható objektív okok például eszközök hiánya miatt, de sok esetben a pedagógus okos, jól felépített, szemléltetéssel kiegészített magyarázatában nagyobb lehetőségek rejlenek, mint bármilyen más megoldásban. A szemléltetés pedagógiájának ismeretelméleti alapjait, amint tanulási nézet, az induktívempirista megismerésfelfogás teremtette meg.

Az indukció, tehát az összetettebb, általánosabb, elvontabb ismereteknek egyszerűbbekből, egyediekből és konkrétakból való kikövetkeztetése számos mai elképzelés szerint logikai szigorúsággal nem alapozható meg, illetve a tudományelméleti vizsgálódások mutatnak komoly problémákat a megismerés ezen útjának feltételezésével kapcsolatban.

tanulási nézet

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oktatásban a konkrét esetek vizsgálatának, a tapasztalatok szerzésének és értelmezésének ne lenne fontos szerepe. A modernebb, általunk később tárgyalandó tanulásfelfogások sem vetik el ezeket az eszközöket, de egy más kontextusba helyezik, másképpen értelmezik, mindenekelőtt azt hangsúlyozzák, hogy a konkrét, egyes, egyszerűbb esetekkel összefüggő tapasztalatok elsősorban a már korábban létező összetettebb, általánosabb és elvontabb tudásrendszerek gazdagítását, kidolgozását, megfogalmazását, gyakorlatban való felhasználásra alkalmassá tételét segítik.

Az asszociációs tanulási nézet tanulásfelfogása Az asszociációra, a képzetek tanulási nézet vonatkozó ismereteink gyökere — mint szinte minden emberi tudásé — az antik filozófiában van. Platón és Arisztotelész már felállítják az asszociáció alaptörvényeit. Tudatunkban kapcsolatok jönnek létre érzékletek, a nekik megfelelő képzetek, szavak, gondolatok között, s valójában ezeknek a kapcsolatoknak a formálódása a tanulás. Az empirizmus megadja a kapcsolatok kialakulásának okát: a valóságbeli kapcsolatok tükröződnek a tudatunkban, mintegy kikényszerítik gondolkodásbeli megfelelőiket.

Nemzetköziesítési blog Tanulási eredmények A tanulási eredmények learning outcomes tudás, képesség, kompetencia kontextusában meghatározott kijelentések arra vonatkozóan, hogy a tanuló mit tud, mit ért, és mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot, függetlenül attól, hogy hol, hogyan, mikor szerezte meg ezeket a kompetenciákat CEDEFOP ; Európai Parlament és Tanács Nem azzal kell tehát foglalkozni, hogy valaki valamit meddig és hol tanult, hanem hogy milyen ismereteket, képességeket és kompetenciákat szerzett meg. Ez azt jelenti, hogy a kompetenciák értékelése nem az input-tényezők azon képzési folyamatok időtartama, helyszíne és pedagógiai módszere, amelyekben a tanulási nézet megszerezték alapján, hanem a meghatározott tanulási eredmények elérése alapján történik.

Ha események térben vagy időben közel vannak egymáshoz, vagy hasonlítanak egymáshoz, vagy éppen ellentétesek egymással, illetve ha ok-okozati összefüggés van tanulási nézet, akkor elménkben is kapcsolatba kerülhetnek. A kapcsolatokaztán fogalmak alakulásához vezetnek, kialakulhatnak emberi sajátosságként értékelhető,komplex ismeretrendszereink.

Ebbinghaus ismert, értelmetlen szótagok tanulásával kapcsolatos kísérletei világosan mutatnak néhány, a pedagógiai gyakorlatban is jól alkalmazható összefüggést. A kísérletek során alkalmazott anticipációs módszer tehát, hogy a kísérleti személynek a megtanulandó egységeket a második bemutatástól kezdve sorban, egymás után, előre jeleznie kell alapja lehet egy anticipációs tanulási módnak.

Újabb kutatások más szempontokat állítottak a középpontba. Pontius azt tételezi fel, hogy a cerebrálisan sérült gyereknél a frontális lebeny diszfunkciójáról van szó, s ez az akaratlagos cselekvés irányítási gyengeségében nyilvánul meg. Kunert a gondolkodási folyamatok meglassúbbodását, Schmidt a tempózavarokat, Probst a csökkent értelmi flexibilitást jelöli meg következményként. Többféle koncepció különböztethető meg e megközelítésen belül is.

Ismerjük is a gyakorlatból ezt a módszert, hiszen a felmondásos lecketanulás, a közben nyújtott segítség éppen ezt a hatást igyekszik kamatoztatni. Ugyanígy a megtakarításos módszer is az asszociációs lélektani kutatások eljárása, amelynek során az anyag többszöri megtanulása esetén a bevéséshez kritériumig tanuláshoz szükséges idő állandóan csökken.

A folyamat nyomon követése

Barkóczi—Putnoky, tanulási nézet A tanítás-tanulás folyamatainak irányítása szempontjából jelentősek azok a felismerések, amelyek az asszociatív tanulást befolyásoló tényezőkkel kapcsolatosak.

Ezek mind a tanítás, a pedagógiai tervezés és értékelés tanulási nézet például a tantervek készítése során figyelembe veendő tényezők: a tanulási anyag terjedelme, jellege, minősége, bonyolultsága, az egyes részek közötti megkülönböztetés lehetősége lényegében a tanulási anyag strukturáltságaa pozícióhatás, vagyis az egyes részek helyéből, egymáshoz viszonyított elhelyezkedésükből következő, tanulásra kifejtett pozitív vagy negatív hatások.

Külön ki kell emelnünk két olyan hatást, amelyek pszichológiai ismereteink szerint jelentősen befolyásolják a tanulás minőségét, ezek a beállítódások mind a tanult anyaggal, mind a tanulási szituációval, mind a tanulással általában összefüggő attitűdök rendszere és a motiváció, amely egy tanulási feladat során szinte kritikus módon befolyásolja a sikerességet. A behaviorizmus tanulásfelfogása A behaviorizmus már a John Broadus Watson — ban hirdeti meg programját, amelyben a lelki jelenségek világát azonosítani javasolja a viselkedéses alkalmazkodással.

Szélsőségesen környezetelvű, vagyis az ember teljes alakíthatóságának optimista programját fogalmazza meg. Meghirdeti az önmegfigyelés száműzését a pszichológia kutatási módszerei közül. Pléh, — A behaviorizmus fogalomrendszerében a tanulásnak központi szerepe van: az S—R kapcsolatok létrejötte nem más, mint tanulás, a viselkedés módosulása a megfelelő ingerek hatására.

tanulási nézet

Különösen megerősítik ezt a felfogást Ivan Petrovics Tanulási nézet — reflextanulásra vonatkozó kísérleti és elméleti eredményei. Pavlov szolgáltatja a behaviorizmus számára a legfontosabb empirikus alapokat. Pavlov az I. Burrhus F. Skinner sz. Lásd részletesen: Barkóczi—Putnoky, Az instrumentális tanulás során a feltétlen inger mellé úgy párosul a feltételes inger például egy megmozdítandó kar látványahogy ezen ingeregyüttest nem követi a jutalom például táplálékcsak tanulási nézet cselekvés végrehajtása következményeként például meg kell mozdítani a kart.

Az állat itt elsősorban állatkísérletekről van szó egy viselkedést tanul meg azzal, hogy az először csak véletlenül elvégzett cselekvés jutalommal párosul, majd a további próbák során egyre szorosabb lesz a kapcsolat a feltétlen és feltételes inger, a viselkedés és a jutalom között. A behavioristák úgy képzelik, hogy minden bonyolult magatartásforma ilyen és ehhez hasonló, elemi kondicionálásos tanulási aktusok tanulási nézet nézet eredménye.

A behaviorista tanulásfelfogás alapvetően empirista, induktív beállítottságú.

A pedagógia számára rendkívül fontos az ember alakíthatóságába vetett hitnek a paradigma alapelvei között való megjelenése. Ahogy Watson állította: elég megteremteni a tanuláshoz az S—R kapcsolatok kialakításához szükséges ingerkörnyezetet, s a tanulás optimálisan végbemegy. A modern tanuláselméletek, illetve oktatáselméletek azonban már nem fogadják el tanulási nézet tanulási környezet hatásának kizárólagosságát, a tanuló és a környezet közötti viszonyt, és ezzel a tanulás folyamatát is kölcsönhatásként írják le.

Ez az elképzelés valójában már a behaviorizmus gondolatvilágában is megjelenik csírájában, hiszen az instrumentális kondicionálás már a környezetre való hatás mozzanatát is tartalmazza.

Mivel azonban a behaviorizmus tudni sem akar tanulási nézet világról, ezért ez a cselekvés, viselkedés eszközi jellegű marad, a tanuló szempontjából valójában külsődleges, pusztán közvetíti a külvilág viszonyrendszerének bizonyos elemeit. Neobehaviorizmus A Számunkra a legfontosabb fejlemény a közbülső változók fogalmának bevezetése.

Hull motivációelmélete, Skinner operáns kondicionálásra vagyis a II. Bandura utánzásos tanulásra vonatkozó vizsgálatai összekapcsolják az agresszió és az utánzás jelenségvilágát. A kísérletek alapján világossá válik, hogy a gyerekek tanulási nézet látott agressziót késleltetve utánozzák, a jutalmazott felnőtt mintává válik a gyerekek számára. Az utánzás az elméletben az egész szociális tanulási folyamat, vagyis a szocializáció alapfolyamatává válik.

Ranschburg, A neobehaviorizmus gondolatkörében a legmarkánsabban s az oktatásra vonatkozóan talán a legtöbb érvényességgel Skinner fogalmazza meg elképzeléseit a tanulásról. Skinner szerint a tanulás alapfolyamata az operáns kondicionálás. A tanulást olyan nagyszámú, kis, elemi lépésből szemészeti vizsga jegyek felépíteni, amely lépéseknek a célja a gyermeki teljesítmények szintjén pontosan megadható.

A teljesítményekhez megerősítések rendelhetők, méghozzá precíz szervezésben, vagyis mindig időben és megfelelő gyakorisággal. A tanulást valójában ezek a megerősítések, visszajelzések szabályozzák. Az egész folyamatot akár programozni is lehet, könyvben vagy számítógépes formában.

A tanár szerepe a program összeállítása és a végrehajtás ellenőrzése. A programozottoktatás lett a Fontos azonban, hogy a napjainkban óriási fejlődést felmutató médiapedagógia, az elektronikus eszközök, mindenekelőtt a számítógép felhasználását középpontba állító fejlesztési folyamat egészen más, mint a skinneri programozott oktatás vö.

A tanulás folyamatáról alkotott elképzelések tanulási nézet átalakulása a A reformpedagógia áramlataiba sorolható gondolkodók és gyakorló pedagógusok tanulásfelfogásának közös lényege talán abban foglalható össze, hogy a tanulási nézet nem egyszerűen az ismereteket passzívan befogadó, a külvilág hatásait elszenvedő valakiként értelmezik, hanem cselekvő, a külvilág folyamataiba beavatkozó, e beavatkozás eredményeként fejlődő emberként.

Mulasztási statisztika

A reformpedagógiai elveken alapuló iskolák a gyermek cselekvésére építenek elsősorban. Ez a cselekvés tárgyi és gondolati cselekvés egyszerre, s amennyiben tárgyi, úgy elsősorban a környezet tárgyaival, anyagokkal, szerszámokkal, játékokkal végzett cselekvés. A reformpedagógiák teremtik meg a gyakorlatban is az önállóan cselekvő gyermek képét.

A Tanuló nézetben a tanuló nevére kattintva megjelenik a tanuló mulasztásainak ablaka, melyben az igazolásra váró mulasztásoknál lehetőség van a mulasztások kezelésére. Mulasztási statisztika Összesített, diákonként csukott felületen a tanuló sorában 4 kategóriára bontva láthatunk információkat. Tanórai hiányzás szekció Összesen oszlop tartalmazza a tanuló összes, a Kréta rendszerben rögzített, tanórai csoportos mulasztását. Igazolt oszlopban látható az ebből már akár Igazolás, akár Mulasztáskezelés felületen Igazolt típusra jelölt órák száma. Igazolatlan oszlopban tanulási nézet az ebből már a Mulasztáskezelés felületen Igazolatlan típusra jelölt órák száma.

A gyermeket hagyni kell szabadon kutatni, keresni, tanulni, játszani, hiszen a világra nyitott, kíváncsi szellem képes a leginkább arra összpontosítani, ami optimális fejlődéséhez szükséges.

A reformpedagógiai gondolkodók s köztük is elsősorban John Dewey és Edouard Claparède alakítják ki a felfedeztetés pedagógiai eljárását, vagyis azt, hogy a gyermek önállóan fedezze fel az ismereteket, önállóan kísérletezzen, mérjen, végezzen vizsgálatokat, tegyen megfigyeléseket, vonjon le következtetéseket tanulási nézet és más ismeretforrások alapján.

Gyakran ez a folyamat az önállóságot nem sértő tanári segítség mellett vagyis megfelelő körülmények megteremtésével reprodukálni kívánja az emberi ismeretszerzés történeti folyamatát, s a gyermeket a tudós tevékenységének világába akarja bevezetni. Ez a gondolkodásmód csak a Nahalka, Ezen elgondolások pszichológiai, ismeretelméleti alapjait részleteiben Piaget dolgozta ki. Piaget elsősorban a gyermek intellektuális képességeinek fejlődését vizsgálta. Ebben alapvető szerepet játszott az az elgondolás, hogy az értelmi műveletek fejlődése jól elkülöníthető és tanulási nézet műveletek minőségileg eltérő struktúráival jellemezhető szakaszokban zajlik.

Pszichológiai tanulmányainkból ezek leírását ismerhetjük.

tanulási nézet

Az izgalmas tanulási nézet a fejlődéslélektan szempontjából az, hogy milyen mechanizmussal zajlik ez a fejlődés, mi tanulási nézet a gyermek és a környezet kölcsönhatásában, valamint a gyermek tudatában. Piaget e kérdésekben vallott felfogása tekintetében alapvető szerepet játszik az tanulási nézet fogalma. A szervezet egyensúlyra törekvése szabja meg a külvilággal való kapcsolat főbb formáit és az intellektuális fejlődést is.

Piaget gondolkodását jelentősen befolyásolta az evolúciós gondolat, vagyis az, hogy a dinamikus, nyílt rendszerekben olyan folyamatok játszódnak le, amelyek a rendszernek a környezet változásaihoz való alkalmazkodását segítik elő.

tanulási nézet

Az egyensúly ezen alkalmazkodás kialakításában játszik szerepet. Tanulási nézet gyermek új helyzetek elé kerülve kölcsönhatásba kerül környezetével, s az egyensúlyt megbontó folyamatok hatására olyan változások tanulási nézet létre, amelyek lehetővé teszik a megváltozott környezet asszimilálását, vagy kiváltják a szervezet jelen esetben a kognitív struktúra akkomodációját, azaz módosulását.

E folyamatok hozzák létre újból az egyensúlyt, már egy magasabb szinten. Az asszimiláció akkor jellemzi az elsajátítási folyamatot, ha a meglévő kognitív rendszer az értelmi műveletek adott szintre jellemző rendszere nincs ellentmondásban az elsajátítandó ismeretekkel, képességekkel.

Az akkomodáció az ellentétes esetben lezajló folyamat, amelyben maga a külső információkkal ellentétbe került kognitív struktúra alakul át, hogy az egyensúly létrejöjjön, s az alkalmazkodás a környezethez tökéletesebb legyen. Az egész folyamat a gyermek cselekvésén alapszik, az értelmi műveletek a valóságos cselekvési műveletekből, azok belsővé válásával interiorizáció keletkeznek.