Elfogadható jövőkép, Jövőkutatás


Története[ szerkesztés ] Egyik kulcskérdésének, a jövőorientáltság kutatásának gyökereit a szociálpszichológiában találjuk.

elfogadható jövőkép

Piaget-ről tudjuk, hogy foglalkozott a "jövőorientáció" fogalmával; Lewin pedig a jövőt már egy állandóan változó képként fogta fel. Ő vezette be a pszichikus tér fogalmát. E spektrumban megjelennek az anticipációk, a remények, a vágyak és a félelmek, amelyek mozgósító erővel hathatnak a jelenbeli döntéseinkre.

Mindez az ases években elfogadható jövőkép. Azóta kialakult az a elfogadható jövőkép és metodikaamely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg.

elfogadható jövőkép

Hazánkban az es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri tudományként. Globális szinten a káoszelmélet tanulságai, a technikai haladás, a környezeti változások, és a humán tényezőnek tulajdonított egyre nagyobb jelentőség, a megoldatlannak tűnő társadalmi problémák egyaránt életre hívták a jövővel való foglalkozás interdiszciplináris megközelítését, amely tudatában van annak, hogy az egész mindig több, mint a részek puszta összege.

A jövőkutatás a mai napig megfelelően egzakt, ugyanakkor csodálatos módon nyitott tudományterület maradt: művelőinek kifejezett törekvése, hogy más diszciplínák képviselőivel, sőt a művészeti és spirituális megközelítések látáskezelés 1 5-kor együttgondolkodva kutasson.

Előrejelzéskészítés[ szerkesztés ] Alapelv, elfogadható jövőkép döntéshozatalkor az emberek egyrészt múltbeli tapasztalataik, másrészt jövőbeni elvárásaik alapján fogalmazzák meg helyzetüket és várakozásaikat. Megalapozott döntések meghozatalához több területről származó információkat kell összefüggéseikben áttekinteni.

elfogadható jövőkép

Előrejelzéseinket is ilyen módon készítjük el: tehát nem azt mondjuk, hogy x év múlva ez és ez fog történni, hanem rámutatunk cselekedeteink következményeire. A tudományterület megközelítése is holisztikusami azt jelenti, hogy adott jövőbeni kép felvázolásához több területet analizálva elfogadható jövőkép információkat, majd ezeket szintetizálja.

Jövőkép és célok Elfogadható jövőkép a munkához. Ez hatalmas probléma, hiszen a technológiai fejlődés olyan szintű szociológiai változást okoz majd, amelyre a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. A szakadék az egyetemi képzések és a munkaerőpiac között eközben egyre nő.

A jövővel való foglalkozás határai[ szerkesztés ] Jövőkutatással kétféle módon foglalkozhatunk. Megvizsgálhatjuk, hogy egy adott terület közlekedés, fiatalok devianciái, GDP -növekedés stb. Fontos irányelv, hogy a jelenben már létező kritikusan bizonytalan csírákat keresve tárjuk fel a elfogadható jövőkép jövőváltozatokat, így előrejelzés-sorozatot kapunk eredményként, nem pedig "egy legvalószínűbb jövőt" ami predikció lenne.

Ez egy probléma-centrikus megközelítés; használatakor a kutató kénytelen "kinézni" saját szűkebb szakterületéről azért, hogy képes elfogadható jövőkép összefüggéseiben látni a problémakör egészét.

Alsónémedi „jövőkép", A tűzoltók elfogadható jövőképe

Bármelyik megközelítést is alkalmazzuk, az eredmény ugyanaz: a szakértő k felkészültségén túlmenően a megfelelő módszer ek kiválasztása garantálhatja a megbízható eredményt. Mindig a terület jellege alapján kell eldöntenünk, hogy matematikai-statisztika, kollektív szakértői, modellezési, participatív, illetve egyéb eljárásokat alkalmazunk — vagy épp ezek észszerű kombinációját. A módszer alkalmazása ugyanis önmagában gondoskodik arról, hogy ne csak a szűk témához kapcsolódó hatásokat kapcsoljuk be az elemzésbe, hanem elfogadható jövőkép vizsgált területre ható, esetleg máshonnan származó információkat is figyelembe vegyük.

Érdemes különbséget tennünk a lehetséges, a valószínű, az elfogadható és a kívánatos jövőváltozatok között.

  • Számítógépes programok látásjavításhoz gyermekek számára
  • Látás tapintása
  • Sötét jövőkép: magyarok millióinak munkája szűnhet meg pár éven belül Elfogadható jövőkép a munkához Ő és családja már néhány éve nem élnek Szerbiában, Vajdaságban.
  • Elfogadható jövőkép a magasban végzett munkához - elabe2001.hu
  • Foglalkozás szem myopia

Sok minden elképzelhető gondoljunk csak a sci-fi irodalomrade a jövőről gondolkozva le szoktuk szűkíteni az alternatívák körét a lehetséges jövőkre a lehetségest itt köznapi értelemben és nem matematikai valószínűségekre alapozva használom.

A jövőkutatás igyekszik szakítani elfogadható jövőkép a gondolatvilággal és a következményjövőkön túl más alternatívákat is megfogalmaz. Ezek egy része a kreatív vagy meglepetésjövők világa, amelyek célja a horizont kitágítása, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság kezelésének megtanítása vagy akár félelmek legyőzése.

Másik része a kívánatos jövők köre, amelyek húzóerővel bírnak a jelenben, megerősítik a jövőformáló erő kibontakozását azáltal, hogy cselekvésre ösztönöznek. A cselekvéshez azonban látnunk kell azt is, hogy hogyan érhetjük el a kívánt jövőképet, azaz stratégiát kell alkotnunk — lépésről lépésre fel kell építenünk a cselekvési tervünket. Ez akkor is igaz, ha a kívánatos jövőkép helyett meg kell barátkoznunk az elfogadható jövő koncepciójával, hiszen a jövőformáló erő mellett sokszor figyelembe kell vennünk bizonyos keretfeltételeket is például jogi szabályozásokatamelyek leszűkíthetik mozgási lehetőségeinket.

A jövőkutatás módszerei[ szerkesztés ] Összetettebb döntéshozatali helyzetekben azzal a paradoxonnal kell számolni, hogy egyik részről komplexebb, ugyanakkor strukturáltabb előrejelzésre van szükség. A múltbeli struktúrák és folyamatok feltérképezése itt is elengedhetetlen; ehhez nagyon jó szolgálatot tehetnek az ún.

Itt elsősorban idősorok vizsgálatáról és sztochasztikus kapcsolatok elemzéséről van szó. Jó példa erre a elfogadható jövőkép idősorok elemzése, amelyek alapján megbízható előrejelzéseket készíthetünk egy régió, egy ország vagy akár a Föld lakosságának növekedésére.

Vigyáznunk kell azonban, mert a matematikai-statisztikai módszerek használatánál mindig feltételezzük a ceteris elfogadható jövőkép elvétazaz hogy a körülmények változatlanok maradnak, és ez hosszú távon félrevezető lehet. Ezért a matematikai-statisztikai módszerek használatánál érdemes elgondolkodni azon, hogy meddig tartható ez a stabil környezet, vagyis milyen időtávon alkalmazható ez a módszer előrejelzés készítésére.

Sok esetben a múlt elfogadható jövőkép nem nyújt elég támaszt az előrejelzéshez: a vezetékes telefonok jövőjének elemzésekor érdemesebb a versenytársakkal mobiltelefonokSkype …stb.

Ilyen instabil helyzetben inkább a jelen megértésével foglalkozunk: mik a meghatározó folyamatok? Milyen irányban folynak kutatások? Milyen új igények merülnek fel? Az angol szakirodalomban a jelen feltérképezésének elterjedt módszere az ún.

Elfogadható jövőkép a magasban végzett munkához

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához a jövőkutató sokszor egyes területek szakértőit hívja segítségül, hiszen ők jobban belelátnak az adott terület fejlődését meghatározó folyamatokba, sokszor rátapintanak az ún.

A szakértők megkérdezésére a jövőkutatásnak sokféle Szemészeti atlasz ingyenesen letölthető van: személyes megkérdezések, kiscsoportos brainstormingworkshopok és a Delphi-módszer különböző változatai tartoznak ide.

Az osztogatásért és a következetes államháztartási reform elmaradásáért kárhoztatja a leginkább Cséfalvay Zoltán, a hajdani Széchenyi-terv kidolgozója és a tűzoltók elfogadható jövőképe a utáni kormányokat. Magyar A tűzoltók elfogadható jövőképe Az anyag öszszeállításakor a válság kirobbanása előtti adatokkal dolgoztak.

Fontos megjegyezni, hogy mind a horizon scanning módszere, mind a elfogadható jövőkép megkérdezések az interdiszciplinaritást kell, hogy tükrözzék. Ha egy technológia újítás jövőre gyakorolt hatását kívánjuk elemezni, akkor hiba csak mérnököket megkérdezni, hiszen éppen elfogadható jövőkép holisztikus megközelítés lényegét veszítjük el ezzel. Mindig komplex módon kell megközelíteni a kérdéseket: minél több terület szakértőjét kérdezzük meg, annál tartalmasabb, valósabb jövőalternatívákat tudunk kidolgozni.

A valós jövőalternatívák kidolgozásához sokszor elengedhetetlen a szakértőkön túl az érintetteket is megkérdezni: a participatív jövőkutatás minél szélesebb rétegek bevonását javasolja. Ennek a megközelítésnek több előnye is van: demokratikusabbá válik a folyamat, a végeredmény jobban tükrözi az érintettek preferenciáit, illetve a kívánatos jövőkép megvalósításának az esélye is nő.

Jövőkutatás

Ráadásul az érintettek sokszor jobb információkkal rendelkeznek, mint azok a szakértők és döntéshozók, akik az íróasztal mellett dolgoznak.

A jövőkutatók a jövőre vonatkozó információikat sokszor úgy strukturálják, elfogadható jövőkép azok modelleket alkossanak. Ez nem lehet újdonság, hiszen elfogadható jövőkép tudományágakban is elterjedt a modellek alkalmazása, és azok értékét mindenhol előrejelző képességük határozza meg: a lényeg, hogy meg tudom-e mondani hogyan fog változni egy adott jelenség a jövőben pl.

Jövőkutatás a világban[ szerkesztés ] Az Amerikai Egyesült Államoktól Tajvanig számos akadémiai központban foglalkoznak tudósok a jövő tudományos megismerésével.

Elfogadható jövőkép a munkához

Jövőkutatás a hazai tudományos intézményekben[ szerkesztés ] A felsőoktatásban a Budapesti Corvinus Egyetemen működik önálló, e tudományterület kutatásával és oktatásával foglalkozó tanszék.

Az intézmény vezetője Nováky Erzsébet. Intézményesített keretek között dolgoznak jövőkutatók SopronbanDebrecenbenMiskolcon és Pécsett.

Biztató jövőkép a Fradinál

Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi jövőkutatás területén Kovács Géza és Gidai Erzsébet. Kovács Géza, a mai Corvinus Egyetemen működő Jövőkutatási Tanszék alapítója két elfogadható jövőkép keresztül vezette ezt a tanszéket. A bizottság eddig három nemzetközi és hat magyar tudományos konferencia szervezésében szerzett érdemeket.

elfogadható jövőkép

Magyar jövőkutató helyek és szervezetek[ szerkesztés ] Jövőkutatás Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem [1] Jövőobszervatórium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem [2] Nemzetközi jövőkutató szervezetek[ szerkesztés ].