A látás hatása a megismerés folyamatára


Az olvasáshoz, a beszéd megértéséhez, a természetben való gyönyörködéshez, egy zenedarab élvezetéhez, ha éhesek vagyunk, egy pékség vagy egy étterem rövid időn belüli megtalálásához, az ízek felismeréséhez, a villanykapcsoló sötétben való kitapogatásához, vagy hogy pedagógiai példákat is hozzunk, az olvasás elsajátításához vagy az ábrázolási készség fejlesztéséhez észlelésre van szükség.

Az érzékelés és az észlelés fontos, mivel minden további pszichológiai folyamatnak, tanulásnak és emlékezésnek, gondolkodásnak és problémamegoldásnak, másokkal való kommunikációnak, az érzelmi élményeknek és önmagunk megtapasztalásának kiindulópontja, a megismerés vagy a tudás elsajátításának alapvető folyamata.

Az ismeretek, a tudás megszerzésének, szervezésének, alkalmazásának ezeket a folyamatait nevezzük megismerési kognitív folyamatoknak. Ha egy bonyolultabb grafikon megértésének feladatára gondolunk, beláthatjuk, hogy a kognitív folyamatok — például észlelés és gondolkodás — között milyen szoros kapcsolat van.

Az észlelés ezzel szemben az a folyamat, amellyel az agy értelmezi az érzékieteket, rendet és jelentést adva azoknak.

Az észlelés révén az érzékszervre ható ingerekből jelentéssel bíró dolgok lesznek. A hangok hallása és a színek látása érzékelési folyamatok, de egy dallam hallása vagy a mélység felfedezése egy kétdimenziós képben nagyrészt észlelési folyamat.

Az érzékelés egyszerű, az észlelés összetett ingerek felfogása, illetve feldolgozása érzékszerveink közvetítésével. A mindennapi életben az érzékelés és az észlelés nem különül el egymástól, és a pszichológusok többsége is úgy véli, hogy ma már szükségtelen a hagyományos megkülönböztetés, hiszen egyformán egy információfeldolgozó rendszer részét képezik. A különböző fajok — az embert is beleértve — különböznek érzékelési képességeikben pl. Az emberek között szintén érzékelési-észlelési különbségek vannak.

Például egyes a látás hatása a megismerés folyamatára nem érzik keserűnek a feketekávé ízét, mivel látást javító lencsék egy álomban eltérnek másokétól Bar- toshuk,idézi Sekuler és Blake, A környezet struktúráinak és eseményeinek felfogását lehetővé tevő észlelés kölcsönhatásban álló események sorozata, kezdve az észlelőn kívül lévő fizikai világ hatásaival, amit az idegrendszer idegi mintázatokká alakít át, és amely végül élményszintű és viselkedéses reakciókhoz vezet Sekuler és Blake, Az ingerek vagy az érzékszerveinkre ható fizikai energiamintázatok hatását az idegi közvetítő rendszer sajátosságai, a korábbi tapasztalatok és a kontextus befolyásolják.

A környezet mechanikai, hő- kémiai, akusztikus és fényenergiát szolgáltat, amelyekkel az érzékelőrendszereknek meg a látás hatása a megismerés folyamatára birkózniuk. Amit észlelünk vagy átélünk, az nem maga a hang, hanem az, ami az agyban a hangot képviseli. Az észlelés pszichológiai elméletei Az érzékelés gyorsan, erőfeszítés nélkül vezet el az észleléshez. Ezért is nehéz elkülönítésük. Bizonyos félreérthető ingerek mégis segítségünkre lehetnek ebben.

Nézzük meg például a 9. Érzékelés szempontjából a kép sziklarepedésekhez hasonló vonalakat, a háttértől elkülönülő sötét foltokat tartalmaz.

Ha sokáig nézzük, egy szokatlan nézetű fejet professzor evgrafov szemész fel benne. Ez a kiemelkedő forma az észlelés, az érzékelési adatok szerveződése, annak eredménye, ahogy az agy az információkat feldolgozza.

Arra a kérdésre válaszként, hogy az agy hogyan hozza létre a fej észlelését, a pszichológusok két eltérő megközelítést vetettek fel: a közvetlen és alacsony rövidlátás mi ez közvetett percepció elméletét.

ÁBRA Mi mozgatja motiválja az embert az egyes személyiség elméletek szerint?

Pszichológia pedagógusoknak

Ezt hangsúlyozza például Gibsonaki szerint az ingerekben adott információk rendezettek és egyértelműek. Amikor az információ továbbítódik a szem érzékelőrétegétől retináról a látóidegen át a látórendszer egyre magasabb területeihez, az észlelés mint jelentéssel bíró egész automatikusan strukturálódik. ÁBRA Amikor először nézzük ezt a rajzot, látórendszerünk rögzíti a sziklarepedésekhez hasonló vonalakat, fekete foltokat, de a lengyel művész S.

Ez a felfogás következtetésről vagy problémamegoldásról beszél az észleléssel kapcsolatban. Kiindulását a környezetből közvetlenül feldolgozott érzékelési támpontok adják. Az észlelés alapját ezek az egyszerű, de kétértelmű ingerek képviselik, amelyek értelmezéséhez azonban az emlékezetben tárolt további információkra van szükség.

Új felhasználó vagyok

Egy másik példával a közvetett észlelés elmélete értelmében mondhatjuk: nemcsak csillagot, hanem csillagképet sarkcsillagot látunk. A közvetett vagy konstruktív nézet hangsúlyozza azt, amit a pszichológusok sémának — a tárgyak és események mentális reprezentációjának — neveznek, amelyekkel a beérkező adatokat összehasonlítani és értelmezni lehet bővebben lásd a Ezek a megközelítések nem feltétlenül zárják ki kölcsönösen egymást.

Egyes esetekben vagy az egyik, vagy a másik alkalmazható inkább. Legjobb úgy felfogni, hogy kiegészítik egymást. Néhány alapvető észlelési folyamat A pszichológusok több mint száz éve érdeklődnek az alapvető észlelési folyamatok iránt. Az észlelés egyik funkciója annak meghatározása, hogy mi a tárgy. Az észlelés egy további funkciója annak meghatározása, hogy hol van a tárgy. Szintén megismerkedünk a mozgás és események észlelésének alapjaival. A beszédészlelés folyamata alapvető az ismeretek, a tudás megszerzésében.

Az észlelés jellemzéséből az érték- és motivációs vagyis a személyen és az egyéni tapasztalton nyugvóvalamint kontextuális hatások ismertetése sem hiányozhat.

E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk. Kialakulásuk, fejlődésük fokozatos, folyamatos és jellemző az egyes életkorokra — fejlődés pszichológia tanulmányaik a folyamatokra rávilágítanak. Kogníció Kogníció szorosabb értelemben a gondolkodás folyamatait jelenti.

Az alábbiakban ezen jelenségek közül némelyiket kicsit részletesebben is bemutatjuk. ÁBRA 9. ÁBRA Egy kocka a látás hatása a megismerés folyamatára nyolc korong előtt, vagy egy kockát látunk nyolc lyukon át. Az első esetben a kocka mint illuzórikus kontúr Kanizsa-ábra látszik Goldstein, nyomán A formaészlelés alapjai iránti elkötelezett érdeklődést a Gestalt-pszichológusoknak, a XX. Példa rá a 9.

Mit jelent a látás 0 8

Másik példa a szubjektív kontúr jelensége Kanizsa, Tárgyak, alakzatok körvonalainak észleléséhez az érintkező felületek világosságai közötti fizikai különbségre van a látás hatása a megismerés folyamatára. Szubjektív kontúrról akkor beszélünk, amikor — mint a 9. Az ábrán nem egyszerűen csak nyolc, kapcsolatban nem álló kört látunk, amelyekből egy nyílhegy van kivágva, hanem egy kockát, amelynek sarkait illuzórikus kontúrok adják.

A folyamat a kisebb egységek nagyobb egységekbe történő szerveződését jelenti, amelyhez szorosan kapcsolódik a felismerés, a tárgyak jelentéssel bíró egységként való észlelése. A csoportosítás a szerveződési törvények közé tartozik. Arra vonatkozik, hogy az elemek a látás hatása a megismerés folyamatára, egymásmellettisége, folyamatossága, összeillése alapján egységbe foglaljuk, csoportosítjuk a részeket 9.

Egyes törvényeket pszichológiai kísérletekben is igazoltak, például a látásmód korrekciója jó folytatás elvét 9. Az egyik kísérletben, amelyben a reakcióidőt mérték, a személyek gyorsabban döntöttek a különbségről, ha egybe tudták fogni a betűszerű mintát Prinzmetal és Banks, ÁBRA Csoportosítási elvek demonstrációja: a hasonlóság a közelség mellett fontos csoportosítási tényező; b a jó folytatás elve túlsúlyának demonstrációja a tapasztalattal szemben; párhuzamosokat és négyzetet látunk, az M betűt nem vesszük észre; c a a látás hatása a megismerés folyamatára elve A látáshoz hasonló csoportosítás érvényesül a zeneészlelésben is.

a látás hatása a megismerés folyamatára

Egy kísérletben három magas és három mély hangból álló sorozatot hoztak létre úgy, hogy a magas hangot váltakozva mindig egy mélyebb hang követte. A gyorsan egymás után következő hangok sorozatát többször megismételve mutatták be.

A személyek magas és mély hangok váltakozása helyett két egyszerre hangzó, magas és mély tiszta hangokból álló áramlatot hallottak. Vagyis a hallgatók külön csoportosították a magas, és külön a mély hangokat Bregman és Cambbell, A barokk zenéből már ismert a hasonló frekvenciák a hangmagasság-észlelés alapja hasonlóság szerinti csoportosítása 9. A jó folytatás elvének is vannak zenei párhuzamai: az azonos hangmagasságú frekvenciájú vagy a látás hatása a megismerés folyamatára változó hangokat folyamatosnak észlelik akkor is, ha más ingerek megszakítják Warren et al.

ÁBRA Csoportosítás a látás hatása a megismerés folyamatára jó folytatás: gyorsabban találjuk meg az F betűt, amikor nem esik egy egyenesbe a a látás hatása a megismerés folyamatára elemmel a mint amikor egy egyenesbe esik b. Prinzmetal és Banks, nyomán A Gestalt-pszichológusok alábecsülték az előzetes tapasztalatok szerepét, amelyek lefelé hatnak az érzékelési adatok szervezésére, s még olyan alapvető észlelési jelenségekben is érvényesülhetnek, mint az ábra-alap elkülönülés 9.

Amikor egy jelenetet nézünk, automatikusan szétválasztjuk területekre, amelyek tárgyakat vagy formákat képviselnek, és közöttük lévő térre mint háttérre. Ez az észlelési szerveződés legegyszerűbb formája, amely csak részben függ a tapasztalattól.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Az alaklélektan felismeréseire a mai kognitív idegtudomány is támaszkodik Kovács, ÁBRA Az észlelési szerveződés jelensége a hallásban. Bach zenéjéből Korál, preludium, Jézus Krisztus a mi Üdvözítőnk, Ha a kottát gyorsan játsszák le, akkor az észlelésben külön csoportosítjuk a felső, és külön az alsó hangokat. Ezt nevezik hallási láncra bontásnak.

Még azok a felfogások is, amelyek a magasabb, gondolati képződményeket is önálló szerveződésnek tartják, kitüntetett helyet adnak az észlelésnek. De így van ez a kultúra és pszichológia viszonyát tekintve is.

Környezetünket állandónak észleljük, pedig az érzékszerveket érő ingerek folyamatosan változnak. A tárgyak változatlannak észlelését nevezzük észlelési állandóságnak kon- stanciának. A a látás hatása a megismerés folyamatára természetesen más tárgyakhoz és ingerlési feltételekhez viszonyítva fogjuk fel, és ez a viszony nem az abszolút érték marad észlelésünk számára állandó.

Nappali megvilágításban a fény erőssége és színképe is változik pl. A színkonstancia a tárgyról és a környezetről érkező fények arányítására alapszik.

a látás hatása a megismerés folyamatára

Ha a tárgyat kiemeljük környezetéből, például egy piros almát egy kis összetekert papírból készült csövön keresztül nézünk — próbáljuk ki! Hasonlóképpen, egy távolodó autó képe a retinán gyorsan válik egyre kisebbé, de nem úgy észleljük, mintha az autó összezsugorodott volna nagyságkonstancia ; mint ahogy azt sem gondoljuk, hogy megváltozott az alakja, amikor befordul a sarkon, és oldalról látjuk alakkonstancia.

Az alakkonstan- cia a tárgyak alakjának változatlan észlelése annak ellenére, hogy különböző térbeli helyzetben orientációban látjuk, és így megváltozik a re- tinális kép alakja 9. Az észlelőrendszer számításba veszi az orientációt az állandó észlelés fenntartásához. A nagyságkonstancia a távolság beszámítódásával teljesül. A tárgyról a szem belsejébe vetülő kép nagysága a távolsággal fordítottan arányos. A valódi nagyság megítélésének ez lesz az alapja, de természetesen csak olyan körülmények között, ahol rendelkezésre állnak a távolság jelzései.

Ha nem, akkor a személy téved a tárgy nagyságának megítélésében, és fordítva is igaz, a látás hatása a megismerés folyamatára egy tárgy nagysága nem az elvártnak megfelelő, túlértékelődik a valódi távolsága. ÁBRA Ábra-alap szerveződés: vagy az ábrát látjuk háttérként vázátvagy a hátteret ábraként női körvonal, lófej Peterson és Gibson, nyomán A mélység és a távolság észlelése elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a két szem kis távolságra helyezkedik el egymástól, így a szemek belsejében keletkezett két kép kissé eltér egymástól.

A két kép különbségét binokuláris diszparitásnak nevezzük. Ennek az eltérésnek a mértéke szabja meg a távolságot. Támpontot nyújt a mélységészleléshez a szemek közeli, illetve távoli tárgyra történő beállítása is.

ÁBRA Alakkonstancia. Ha az alak észlelése egyszerűen csak a szemünkben keletkező kép alapján történne, ellipszis alakú fedőt látnánk egy adott szögből A látás hatása a megismerés folyamatára a távolság észleléséhez nem szükséges két szem.

Számos olyan mélységjelző van, amelyek fél szemmel nézve monokulárisan is a távolság benyomását keltik: mozgásparallaxis ikonok a gyógyulás érdekében a retinális képek relatív mozgásának különbsége, amikor helyet változtatunk; relatív nagyság — két azonos nagyságú tárgy közül távolabbinak tűnik, amelynek kisebb vetületű retinaképe van; a horizonthoz való viszonylagos közelség — a horizonthoz közelebbi tárgy látszik távolabbra; távlati rövidülés — a párhuzamos vonalak a távolsággal arányosan összetartanak; a tárgyak részleges átfedése — a takart tárgy tűnik távolabbinak; a felszín texturáltságának távolsággal való változása; valamint a fény és az árnyék — az agy feltételezi, hogy a megvilágítás felülről történik, mint a napsugarak esetében, s ha ezen változtunk, megváltozik a mélységbenyomás 9.

ÁBRA Agyunk feltételezi, hogy a fény felülről érkezik.

  1. A látásélesség-vizsgálat Látás 0 8 és 0 9
  2. Agyrázkódás és homályos látás
  3. Mennyi a tökéletes látás
  4. A látásvesztés hatása a megismerés folyamatára Ami nem épül, az pusztul - László Nemcsák - [email protected] szem alakja és látása EMMI rendelet A jogszabály mai napon A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Ha megfordítjuk az ábrát, megfordulnak a domború és homorú tárgyak Ramachandran, nyomán Az árnyék még az alakészlelést is meghatározza Ramachandran, A mélységjelzések néha félrevezethetnek. Ezt demonstrálja az Ames-szoba 9. Ames életnagyságú modellje egy trapéz alakú szoba, amely egy kritikus pontból fél szemmel nézve szabályos derékszögű szobának látszik, pedig a távolabbi fal síkja ferde, úgyhogy a távolabbi sarkok egyike a kritikus pontból messzebb van a nézőtől, de a szoba ugyanazt a képet nyújtja a szemnek, mint a normális szoba.

Budapesten a Csodák Palotájában élvezhetjük ezt a látványt. Ha ebbe a szobába két egyforma magas személyt állítunk, az egyiket a közelebbi, a másikat a távolabbi sarokba, az utóbbi a kritikus pontból kisebbnek látszik.

a látás hatása a megismerés folyamatára

Ez a jelenség más, mint az illúziók. Itt egyszerűen hibásan viszonyítjuk egymáshoz a nagyságot és a távolságot. A látási, tapintási, hallási illúziók olyan észlelések, amelyek eltérnek a tárgy valódi jellemzőitől; az észlelt valóság és az objektív vagy fizikai valóság eltérésére vonatkoznak.

A Zöllner-illúzióban a dülöngélő vonalak valójában párhuzamosak. A Ponzo-illúzió- ban a középen lévő két szakaszból a közelebbi kisebbnek látszik, pedig azonos hosszúságúak. A lehetetlen tárgyábrázolások pedig háromdimenziós mélységben látható tárgy benyomását keltő kétdimenziós síkbeli formák 9. Az ellentmondó mélységjelzéseket tartalmazó tárgyak, amelyeket az as évektől a képzőművészek — Escher, Vasarely, F.

Farkas Tamás, Orosz István, Bruno Ernst — előszeretettel alkalmaznak, úgy nem léteznek, ahogy mi értelmezzük.

Lehet arra gondolni, hogy ezek az észlelési feladatok nem felelnek meg a látás valódi funkciójának, például a téri a látás hatása a megismerés folyamatára pozíció észlelése esetén annak a célnak, hogy a tárgyat el kell érni és meg kell fogni, amihez elég csupán a tárgy helyét megállapítani. Másik példa lehet ezekben a rajzokban az érintett kontúrok élek, vonalak elkülönülése, aminek eredeti célja az lehet, hogy tárgyak elhelyezhetők legyenek kontúrok közé Morgan.